Szúnyogirtás kicsiben és nagyban – 1. rész

Ha megkérdeznénk az embereket, többségük a szúnyogok teljes kiirtására szavazna. Szúrásuk fájdalmas, utána pedig esetleg napokig viszket a helye. Aki érzékenyebb, annak extra kellemetlenségként hatalmas duzzanatok ékeskednek a testén egy-egy szabadban töltött este után. Kérdés, hogyan szabadulhatunk meg a szúnyogoktól, s hogy egyáltalán szabad-e nagy mértékben irtanunk őket.

Szúnyogirtás kicsiben

A szúnyog

SzúnyogSzúnyog szavunk török eredetű, de lényegében bárhonnan származhatna, hiszen a szúnyogok az egész világon elterjedtek. Csak néhány nagyon hideg vagy nagyon száraz terület mentes e vérszívótól. Mintegy 3500 szúnyogfajt különítenek el. Valamennyi fajukra igaz, hogy csak a nőstény szív vért. Mivel szaporodásukat elősegíti a nedves, meleg környezet, legtöbb fajuk a trópusokon él. Igen sok szúnyog fertőzött valamilyen kórokozóval. Ha egy szúnyogfaj felelős valamilyen betegség kialakulásáért, terjedéséért, az nem azt jelenti, hogy a faj valamennyi egyede megbetegíthet. Magyarországon is élnek maláriaszúnyog fajok, de egyrészt nem mindegyikük szív embervért, másrészt nem fertőzöttek a maláriát okozó egysejtűvel. A klímaváltozás hatására ugyanakkor észak felé terjednek a fertőzött egyedek is. Csak idő kérdése, hogy újra megjelenjenek nálunk. Az afrikai chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog már több európai országban feltűnt és képes szaporodásra. A nyugat-nílusi vírust már hazánkban is kimutatták, ahogyan a szarvasmarhák kék nyelv betegségét is, amelyet szintén vírus terjeszt.

A szúnyogirtás következményei

Szúnyogirtás nagybanNem kizárt, hogy az idei év is az átlagnál rosszabb lesz szúnyoginvázió tekintetében. Az árvíz és a belvíz kedvez e kellemetlen rovarok szaporodásának. Óhatatlanul felmerül az emberben, hogy ilyenkor minden lehető módszert be kell vetni a szúnyogok ellen. Néhány igen nyomós érv ugyanakkor ellene szól a nagyban történő szúnyogirtásnak.
Az utóbbi tíz-tizenöt évben megfogyatkoztak valamelyest a szúnyogok, azonban sajnos az ellenségeik is. A denevérek és a madarak egy részének, valamint sok halfajnak is fontos tápláléka a kifejlett rovar vagy éppen a vízben élő lárva. A fecskék száma például ez idő alatt csaknem a felével csökkent.
A szúnyogirtás nem olcsó mulatság. A költségek csökkentése érdekében elsősorban kémiai vegyületeket alkalmaznak, nem a biológiai hadviselést részesítik előnyben. E szerek általában úgynevezett kontakt szerek. Csak azokra az egyedekre hatnak, amelyek éppen a levegőben vannak és közvetlenül érintkeznek a vegyszerrel. Hatékonyságuk éppen ezért megkérdőjelezhető. Ugyanakkor – bár elméletileg a piretroid tartalmú mérgek nem veszélyesek az emlősökre – hosszú távú hatásuk kiszámíthatatlan. Mindemellett nem szelektívek. Elpusztítják a többi repülő rovart is – többek közt a méheket.

A házilagos szúnyogirtó-riasztó módszereket a következő cikkben tekintjük át.

Reklámok